E. Amaran emléke

Néha eszembe jut, hogyan szakad ketté minden a kétségbeesett keresgélés közepette. Közösen feltett szándékunk szerint kezdjük el felkutatni a legrejtettebb ritkaságokat és azt a nagy, átfogó összképet, amiből ezek a különálló kincsek sem lóghatnak ki többé. Kitaláltuk, hogy ha csak a könyveket nézzük, óriási háborúskodás közepébe csöppenünk. Az Apokrif Hatalom ellenőrzése sikertelenné vált. A felvilágosult Napra Fordulók és a rettegésben élő Nihilium követői folyamatosan megfertőzték egymást. Előbbiek mindent vizsgálat tárgyává tennének, és a szellem napvilágára hoznának, valamiféle végső ellenőrzéshez, mivel az utóbbiak mindent elkövetnek, hogy szándékosan meghamisítsák azt, amit egy könyv még képviselhet. Éppen ezért egyesek szerint már nem létezik olyan írás, ami még képes lenne hordozni az örök igazságot, bármi is legyen az, míg mások meg vannak győződve arról, hogy ezeket igenis létre lehet hozni a hamis tábor ferdítéseinek áradatával szemben. A küzdelem levelek milliárdjainak megírására sarkall végül is mindenkit. Ez alól én sem lehetek kivétel, ahogyan az olvasó sem.