Összeesküvések

Az, hogy kívülről nem tudjuk meghatározni (megmérni/eldönteni) egy jel/jelenség/állapot stb. kapcsán, hogy ’mesterséges politikai’ vagy ’természetes nem politikai’ jelről van szó, nem azt jelenti, hogy innentől kezdve akár egybe is írhatóak és összemoshatóak a minket körülvevő létezők, hogy így mindent egyben politikai funkciójú vagy eredetű jelként is értelmezni kelljen, hanem ennek a meghatározhatatlanságnak a ténye önmagában csak arra világíthat rá, hogy épp nem tudjuk, mivel is van dolgunk. Az ilyen nem tudásból pedig nem következik automatikusan sem a tudás, sem a programként meghatározott politikai akarat. Ezeken túl pedig nem következhet a tudásnak ebből a hiányából egy olyan szükségszerűség sem, hogy emiatt mindent egy politikailag értelmezett veszély (> káosz/fasizmus stb.) vagy esély (>rend/forradalom stb. ) minőségein keresztül kelljen elgondolni, mert az így már semmiképp sem egy akármilyen jelről szóló analitikus vizsgálat lenne, hanem egy normatív előírás, jelentésadó ideológia, vagy csak - legtöbbször sikertelen - jósolgatás. Ezt kösz, de nem csinálnám, és nem is kérek belőle, miközben persze létezik a tudásnak az a része is, ami megjelenése után visszacsatolódik a társadalom működésébe, de azt már csak azokon a döntéseken keresztül, amit nem érdemes összekeverni a megfigyelés folyamatával, mert különben bármitől félnék/ünnepelnék és-vagy mindenkit elnyomnék/felszabadítanék, amit pedig nem teszek, mielőtt bárki úgy gondolja.

(A képen: Korabeli osztrák gúnyrajz a magyar jakobinus összeesküvőkről, wikipedia:https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_jakobinus_mozgalom)

(feljegyezve: 2015. december 18.)