Höhöhö"

Sept. 2.
Tapasztalat szerint szellem helyett a szellemeskedésért (és a szellemeskedésre váltott, szétinflált szellemért) jár még reflexió, de az is csak valami beteg szerzőközpontú szűrőn keresztül, ugye.


A lájkérzékeny hozzászólás a 21. századi politika belépőszintje, ez a fenti pedig itt az volt. Ez a lenti pedig persze nem. A középső csak közepesen:-)


Úgy gondolom az a probléma az ezekben a publicisztikákban megjelenő "tű pontos" tartalommal, hogy a 'van' helyett minduntalan a 'kell' rendszereire és politikájára sodródik át a szellemi fókusza, vagyis esélye sincs arra, hogy valaha is világképpé álljon össze, mivel ez így még mindig csak ideológia, és így persze a cáfolható leírások nélkül nem fog működni a 21. századi filozófiai gondolat sem, úgy gondolom. És ez a tulajdonsága az ad hominem érvelési hibák megemlítése nélkül jellemzi ezt az eszmeiséget, vagyis a leíráson átbillenő funkcióra váltott szellemi működést.


És akkor álljon itt ez is big picture szempontból: A kulturális balosság másik tipikus logikai hibája, hogy különféle jelet és jelenséget leginkább politikai jelként próbál reprezentálni, és emiatt gátlástalanul sorolja be kulturális hadoszlopaiba az érvelési hibák legelképesztőbb eseteit, hogy a ’van’-t megelőzve már egyből a ’legyen’ követeléseit demózhassa „tű pontos” vagy csak „botcsinálta publicistához” (Konok P.) illő aktivizmussal. Ennek esete, mikor csak azért nem lehet igaza egy szerzőnek, mert amit esetleg ő a világból ismertet, az a kulturális baloldal számára az egyet nem értés kifejezésének aktualizálásával, a válság egyik forrásának/okozatának jeleként még sokkal hasznosabb tud lenni a saját ideológiai sikerhez. Ezt pedig az az eset is alátámasztja, mikor USA-ban már egyetemi professzorokat üldöznének el a katedráról azzal, hogy előadott tudásuk akár fel is idézhetné egyes hallgatók traumáit, és ez a (valójában csak kiprojektált) visszaélés egy ilyen sérülékenységgel a strukturális mintákon (figyelmeztetés hiánya stb.) keresztül így már az elnyomás manifesztumává válik, ezért „ez” és „ez” „kell” és „ez” a teendő a morál visszaállításához. (Egy professzor előadása mentén ilyen szükségszerűséget feltételezni viszont spekulatív vagy mélyen ostoba érvelési hiba. Az is, hogyha ilyenkor ennek a narratívának a közvetítői szerzőiségét démonizálnád. Azonos irányú elméleti visszaélések miatt vált az eddigieknél is még inkább ledönthetővé Kolumbusz szobra, miközben ez még továbbra sem egy elégséges feltétel hozzá - és a konfliktushoz.) És ez a trend számomra nagyon nyomasztó.